Négy hete. Négy, nem is tudom milyen hete. Fáj. De ott villog a program az agyamban.”Okos vagy, erős vagy, nem lehetsz önző.” A sok egyéb közhelyet ne is emlegessem. Attól csak szuperszónikus sebességgel megy fel a vérnyomásom. A rohadt racionalitástól. Ez majd kopik. A régieknek igaza volt a gyászévvel. De most már másnap vissza kell állni a mókuskerékbe. Nincs idő magadbaszállni. Pedig kell. Kell az a millió rohanó, csapongó gondolat. Kellenek az emlékek, kellenek az érzések. Kell a megélt fájdalom. Kellenek a könnyek. Nem csak titokban, elfojtva, magányosan. Nem baj, ha szétszórt vagy. Nem baj ha csapongsz. Ne erőltess magadra senki kedvéért fegyelmezettséget. Mert nem elég a veszteség, még az elnyomott gyászba is belerokkansz.

Kövess és like-olj

0